Gondoltam, mint az első csatlakozók egyike, szétszórom eddigi vajúdásom históriás énekét, amit egy Condor Mig-25 PD 1/72-es életre keltésének kezdete szült. Mielőtt máglyára küldenétek a fennt említett gyártót, gyorsan hozzáteszem, az idáig összegyűlt túlórák zömét becses evilági megvalósulásomnak köszönhetem.
Nos, ami a tevedéseim halmazát gyarapítja, az a szárnyakhoz köthető. A sárkányszerkezet összeállítása anno olyan lendületet vett, hogy a zseniális figyelmemet elkerülte a törzs és a fékszárnyak közti megfelelő távolság. Kezdetét vehette az operáció, amely kétszer két, nagy felületen összeházasított alkatrész válási procedúráját jelentette. Szüttyögtem vele hát egy pár órát. Természetesen ezután a helyére rakott, kitömitett, összecsiszolt fázisban jött az infó a-megint csak-szárnyak ezúttal "lejtési" szögéről. Pusziltam az időzítést. De ezzel már az ukrán fröccsöntödét dádázom. (Lehet, hogy a tervező a talpon állós fröccs öntést is bőszen mívelte.)
A készlet a gyanúm szerint egy "sima" P-változat, kiegészítve a későbbi PD-verzió hozzávalóival. Ebből sajnos adódik az orrkúp és a beömlők közti rész átfirkálása. Úgy tudom választható opció az áramlásterelők infracsapdásra való átvarázsolása. (Állítólag '83-tól szórta a jót e műszer.) Az összeállítási okosság jelzi továbbá a szárnyvégi-konténerek lecserélését is. Amúgy e dokumentum eléggé rafinált és felszines, mivel egy-két alkatrész számozása, elhelyezése Messi cseleit megszégyenítő. Üzemeltetési felíratokat ad a matrica-lap. De hogy hova biggyezd őket! Javaslok egy látnokot!
Lényegében most az alapozás utáni festére vár a szovjet szörnyetegem.
Üdv.: Nagy István
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése